Ha valaki a robotok iránt érdeklődve szakmai cikkeket kezd olvasni, sokszor belefuthat egy félreértésbe: sokan felcserélhetőnek érzik a robotika és az automatizáció fogalmát. Pedig fontos különbségek vannak közöttük – ezekre világítunk rá ebben a blogbejegyzésben, és persze kitérünk arra is, hogy a kollaboratív robotok hogyan változtatták meg az iparágat.
Röviden tisztázzuk: mi az alapvető különbség?
Hagyományos értelemben az automatizáció egy elég széles körű fogalom, hiszen utalhat szoftveres, géppel vagy más eszköz igénybevételével ellátott megoldásokra, mellyel kiváltjuk a munkaerőt, vagyis a gépek elvégeznek olyan feladatokat, amelyeket korábban emberre bíztunk. Eközben a robotizált folyamatautomatizálás (RPA – Robotic Process Automation) olyan – egyszerre szoftveres és hardveres – technológiára is utal, amely a mesterséges intelligenciát is képes bevetni, és így számítógépet is tud úgy kezelni, mint egy ember.
Ettől még az RPA nem egyenlő a mesterséges intelligenciával (MI). Az RPA okos megoldásokat kínál, hiszen ez egy szoftverrobot, ami utánozza az emberi cselekvéseket, míg a MI az emberi intelligencia szimulációja a számítógépes szoftverek segítségével.
A robotika kifejezés azokra a gépekre vonatkozik, amelyek összetettebb feladatokat látnak el, hiszen például nemcsak lát, érez és működtet rendszereket, de döntéseket is hoz a programozása alapján. Eszközök széles skálája tartozik ide, mint például a szervizrobotok, a drónok vagy a marsjárók. De a hagyományos robotika és gyártás összefüggésében itt az ipari robotokat is megemlíthetjük. Az ipari robotok fizikai hardverek, amik fizikai termékek vizsgálatára, összeszerelésére, csomagolására, raklapozására szolgálnak.
Tehát a robotika az automatizáció egyik alkategóriája, hiszen az automatizáció önmagában egy szoftveres megoldás hardver nélkül.
Mi a különbség az automatizáció és a robotika tervezése között?
Az automatizáció esetében a válasz logikusan adódik az imént leírtakból: olyan eszközök fejlesztése, amelyek addig tipikusan emberek által végzett feladatokat tudnak ellátni.
A robotika tervezése során egy komplett robotot (robotcellát) kell alkotni, amely nemcsak klasszikus szoftveres és hardveres megoldásokat foglal magában, de például szenzorok beépítését is, illetve azt a képességet is, hogy később különböző – más feladatok ellátását is segítő – kiegészítőket is csatlakoztatni tudjunk hozzá. Utóbbi képesség kiemelten fontos a minőség-ellenőrzés, az összeszerelés és a csomagolás esetében.
Mi a különbség a hagyományos és kollaboratív robotok között?
Nem minden robot kollaboratív, de minden kollaboratív robot robotnak számít – így is lehet érzékeltetni az újabb különbséget, amit fontos tisztázni.
A kollaboratív robotokat, vagyis kobotokat arra tervezik, hogy biztonságosan együtt tudjanak működni az emberekkel, az ipari robotok erre nem képesek, sőt csak komoly biztonsági protokoll mellett tudnak egy területen dolgozni a munkatársakkal. Míg egy évtizede még niche terméknek számítottak a robotikán belül, manapság viszont a globális robotikai piac leggyorsabban növekvő szegmense. Egy tanulmány rámutat, hogy 2019-ben 11 százalékkal nőtt a munkába állított kobotok száma.
Miért ilyen népszerűek a kollaboratív robotok?
A kollaboratív robotok, vagyis a kobotok világa egészen más, mint az automatizáció. Míg a hagyományos ipari automatizáció során egy fix hardver végez egyetlen specifikus feladatot, addig a kobotok nemcsak mobilisak, de könnyedén programozhatók át új feladatok elvégzésére. Ha tehát új feladat adódik, nem kell új eszközt vásárolni vagy új munkaerőt felvenni, legfeljebb új kiegészítő hardverre lesz szükség a már meglévő kobothoz.
Egy ipari robotnál is megvan az átcsoportosítás lehetősége, de heteket, hónapokat vesz igénybe, ezzel szemben a kollaboratív robotokkal ez órák alatt megoldható. Egy kobotra ráadásul több, egymástól egészen eltérő feladat is bízható, mint például a minőség-ellenőrzés, a hegesztés vagy az összeszerelés, míg az ipari robotok “átképzési” lehetőségei jóval szűkebb skálán mozognak.
A hagyományos ipari robotok programozásához rutinos szakértők alkalmazása szükséges, akár állandó felügyelettel, főállásban is. Ezzel szemben a kobotok átprogramozása nem igényel plusz munkaerőt, hiszen a CobotX ezt is vállalja a robotok üzemben tartásakor. Beszállítónk, a Universal Robots például online tréninget is biztosít a robotkezelés gyors betanulásához.
A kollaboratív robotok használatát így nemcsak multinacionális cégek engedhetik meg maguknak, hanem kis- és középvállalkozások is. A KKV-szektor dolgát tovább könnyíti a CobotX bérleti konstrukciója, így megvásárolni sem kell a robotokat, hiszen havi díj ellenében máris alkalmazhatók.
A nyílászárókra szakosodott ASSA ABLOY esete árulkodó: az új-zélandi cég három ipari robottól is megszabadult, miután látta, hogy a kobotok mennyivel egyszerűbben kezelhetők és mennyivel több feladat ellátására képesek.
A költségek további alapvető különbséget jelentenek az ipari automatizáció és a kollaboratív robotok használata között. Míg egy nagy cég hagyományos automatizációja több százezer dollárba is kerülhet, addig a kollaboratív robotok bevetése jóval olcsóbb, főként a CobotX által is kínált bérleti konstrukcióban. A kezdő lépésekhez tehát nem kell rögtön nagy anyagi befektetés.
A tradicionális ipari robotokat el kell zárni az emberek elől, hogy ne okozzanak kárt bennük. Ezzel szemben a biztonsági szenzorokkal is ellátott kobotok nyugodtan alkalmazhatók emberek mellett, így nemcsak biztonságosabb a munka, de a feladatok kisebb alapterületen is elvégezhetők.
Az ipari robotok helyettesítik az embert, míg a kollaboratív robotok tökéletes párost alkotnak a munkatársakkal. Az embereknek ugyanis megvan a problémamegoldási készségük és rugalmasságuk, a kobotok pedig mindehhez gyorsan alkalmazkodva biztosítják a megbízható és precíz termelést. Emellett át tudják venni a veszélyes, az egészségre káros fizikai munkát, illetve a túl nagy kihívást nem jelentő, állandóan ismétlődő feladatokat. A felesleges terhektől felszabaduló munkaerő így magasabb hozzáadott értéket biztosít a cégeknek, például egy továbbképzés után.
Mesterséges intelligencia
A robotika és az automatizáció is profitál a mesterséges intelligencia egyre látványosabb fejlődéséből. A negyedik ipari forradalom pont ennek a technológiai fejlődésnek köszönhető, így már hat olyan képességgel is rendelkeznek a mesterséges intelligenciával vezérelt robotok, amelyeket a gyártóknak érdemes kihasználniuk. Soroljuk:
Ellenőrzés: azonnal észrevehetők az apróbb változások – például a termékminőség vagy a munkakörülmények kapcsán –, így rögtön lehet alkalmazkodni és optimalizálni a gyártási folyamatokat.
Vizualitás: a szenzorok és a mesterséges intelligencia együttműködésével mindent látnak és érzékelnek a kobotok, ami a mozgásukat és a döntéshozatali képességüket is tökéletesíti.
Alkalmazkodás: hibák esetén újra próbálkoznak, útban lévő tárgyakat áthelyeznek, embereket kikerülnek – a mesterséges intelligencia révén a környezet minden változására tudnak reagálni a kobotok.
Tanulás: mesterséges intelligenciával nemcsak felismerni, de még megjósolni is képesek a kobotok a hibát okozó körülményeket, tapasztalatukat felhasználva pedig lépéseket tesznek a teljesítmény növelésére.
Ismeretek bevetése: a kobotok képesek az információcserére, így rögtön tudnak alkalmazni más kobotoknak “betanított” ismereteket.
Kiterjesztés: egy mesterséges intelligenciával vezérelt robot más gépeket is tud irányítani.
Mindezek után nem túlzás kijelenteni: a kollaboratív robotok egyre fontosabb szerepet töltenek be a gyártási folyamatok fejlesztésében. Rugalmasak; nem igényelnek nagy befektetést; könnyen, biztonságosan és kis helyen használhatók – ezt kisebb és nagyobb cégek is egyre inkább értékelik.
Visszatérve a robotika és az automatizáció különbségeire: egyszerűen fogalmazva a kobotok…
… ipari robotkarok, de nem a hagyományos értelemben és méretben;
… robotok, de kollaboratív módon, tehát az emberekkel együtt dolgoznak;
… az automatizáció egy új típusát képviselik.
Ezek a robotkarok már olyan termékeket gyártanak, amelyek a mindennapjainkat is meghatározzák, mint például az okostelefonok, a hangasszisztensek és az okosotthon eszközök.
Ami azt illeti: még egyszerűbb megérteni a robotika és az automatizáció közötti különbséget, ha az előbb említett eszközökre gondolunk. A mindennapi életünket ugyanis automatizáljuk azokkal a szoftverekkel, amelyek az okostelefonokban vannak, de a komplex munkánkat nem végzik el helyettünk a mobilok, a gyárakban viszont a kobotok már képesek erre.
(Írásunkat beszállítónk, a Universal Robots bejegyzése alapján készítettük.)
